>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Tárgymutató: >> >> Tanácsok (megyei) Nemzetiségi Bizottságai

A Vas Megyei Tanács és a Hazafias Népfront megbízásából egy 3 fős delegáció vett részt a karintiai Eisenkappel-ben megrendezett népcsoportok találkozóján a Karintiai Szlovén Néptanács meghívására. A küldöttek a megyei tanács nemzetiségi bizottságának tagjai voltak. Német részről Bernhard Schmalzel utazott.

A Hazafias Népfront Országos Tanácsa ülésezett. Megvitatták a megyei nemzetiségi bizottságok, ill. albizottságok tevékenységét. A tanácskozáson részt vettek a szövetségek főtitkárai is. A bizottságok többsége 1978/79-ben, a kongresszusok után jött létre. Ezek 9 megyében, a Hazafias Népfront megyei bizottságai mellett nemzetiségi bizottságként, a többi nemzetiségek által is lakott megyében a megyei tanács albizottságaiként működtek. Mohácson és Bonyhádon a városnak saját kisebbségi bizottsága volt.

A Szövetség Kongresszusa. A Kongresszuson megjelent Köpeczi Béla miniszter is. Beszédet mondott Aczél György a PB tagja, a KB titkára is. Hibásnak ítélte a magyarországi németség ellen a kollektív bűnösség jegyében foganatosított korábbi jogsértéseket. Beszédét maga Heinrich Reitinger is a németek világháború utáni teljes rehabilitálásának irányába tett rendkívül fontos lépésnek nevezte 1984. január 24-i levelében. A kongresszusi beszámolóban ismertették a Szövetség költségvetését is, mely 1979 óta - az előző évekhez hasonlóan - mérsékelten emelkedő tendenciát mutatott. (1979: 2 629 200. Ft; 1980: 2 843 500. Ft; 1981: 2 955 500. Ft; 1982: 3 406 400. Ft.)

A megújított alapszabályba bekerült a nemzetiségi bizottságokkal való együttműködés szükségessége. Létrehoztak egy Ellenőrző- és egy Ifjúsági Bizottságot is. A jövőben minden tisztségre 2-3 jelölt is lehetett állítani. E kongresszustól kezdve az Elnökség lett a munkaadója a főállású alkalmazottaknak, nem pedig a Kulturális Minisztérium, sőt a jövőben a Szövetség alapszabályának elfogadásához elegendő volt a Kongresszus szavazása, nem kellett többé ehhez a miniszter hivatalos engedélye.

A Baranyai Német Nemzetiségi Bizottság tiltakozást fogalmazott meg Hoóz Istvánnak (KSH) címezve a tervezett népszámlálási kérdésekkel kapcsolatban, s azt eljuttatták a megyei tanácsnak is. A kérdések a nemzetiségre, anyanyelvre és idegennyelvtudásra kérdeztek volna rá. A tiltakozásban az 1941-es tapasztalatokra hivatkoztak, és aggodalmuknak adnak hangot, hogy a többségi lakosság az esetleges alacsony számok esetén feltenné majd a kérdést, hogy minek kell egyáltalán ilyen kevés embernek annyi óvoda és iskola.